Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1835-1882): Egy kiállítás képei Ez a nagyszabású, kifejezetten pianisztikus hatásokra épített kompozíció elszigetelt, magában álló remekmű, előzmények nélkül jött létre és nem volt folytatása sem. Muszorgszkij 1874-ben – 39 éves korában – írta. Ugyanebből az évből származik a Napfény nélkül c. dalsorozat, valamint az Elfeledve c. ballada, mindkettő Golenyiscsev-Kutuzov szövegére. Az Egy kiállítás képei megalkotásának ösztönzője tragikus esemény, a zeneszerző jó barátjának, Viktor Hartman festőművésznek elhunyta volt. Mivel azonban az Elfeledve c. balladát Verescsagin egyik festménye ihlette, feltehetjük, hogy Muszorgszkij ez idő tájt fokozottan érdeklődött a képzőművészeti alkotások zenei interpretációja iránt. „Viktor Hartman halála után, 1874 tavaszán kiállítást rendeztem a Művészeti Akadémia termeiben rajzaiból és akvarelljeiből” – írja Vlagyimir Vasziljevics Sztasz...
A cotillon (= alsószoknya) a 18. század elején Franciaországban az angol roundból (country dance, contredanse) keletkezett, többnyire a táncrend végén, a bálok befejezéseként került rá sor. Franciaországban 1723 (J. Bonnet), Németországban 1741 óta (Fr. W. E. Rost) ismerték. Angliába csak 1770-ben jutott el. 1769-ben Halléban (Saale) megjelent gyűjteménye: Sammlung einer neuen Art gedruckter Contratänze oder Cotillon . A 18. század végéig csak négy, egymással szemközt álló pár táncolta. A 19. század folyamán ez a korlátozás megszűnt. Többféle tánchoz, de főleg a keringőhöz kapcsolva járták. A divat III. Napóleon idején, a párizsi házibálokon érte el tetőfokát. Cotillon szerepel Csajkovszkij Anyegin jének 2. felvonásában. 1932-ben Monte Carloban E. Chabrier zenéjére mutatta be a Ballet Russe de Monte Carlo G. Balanchine Cotillon című egyfelvonásos balettjét. Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon Vissza a műfajok listájához.