Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2017

Liszt Ferenc: Karácsonyfa

Liszt Ferenc (1811-1886): Karácsonyfa  (Weihnachtsbaum), S 186 A tizenkét zongoradarabból álló sorozatot Liszt 1875–76-ban unokája, Daniela von Bülow számára komponálta. 1.  Psallite  (Zsoltározzatok). Régi karácsonyi népének feldolgozása, akárcsak a következő három darab. 2.  O heilige Nacht!  (Ó szentséges éj) 3.  In dulci jubilo  (Pásztorok a jászolnál) 4.  Adeste fideles  (A három királyok indulója) 5.  Scherzoso . Bájos gyermekdal-miniatűr. 6.  Carillon  (Harangjáték). 7.  Schlummerlied  (Altatódal) 8.  Altes provençalisches Weihnachtslied  (Régi provence-i karácsonyi dal) 9 . Abendglocken  (Est harangszó) 10.  Ehemals ! (Hajdan) 11.  Ungarisch  (Magyaros). A kései magyar hangvételű darabok keserű vonásaival állítólag önmagát kívánta jellemezni e művében Liszt. 12.  Polnisch  (Lengyeles). Wittgenstein hercegné zenei arcképe. Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz

Vivaldi: Az ősz

Antonio Vivaldi (1678-1741): Az ősz (F-dúr hegedűverseny) Vivaldi VIII. opusz-szám alatt összefoglalt   Il Cimento dell'Armonia e dell'Inventione   című sorozata, amely tizenkét versenyművet tartalmaz, 1725 körül jelent meg Amszterdamban. A gyűjtemény első négy darabja   A négy évszak   címen ismert és népszerű hegedűciklus. A programot a zeneszerző a megfelelő részletek fölé bejegyezte a partitúrába. Ha összeállítjuk ezeket a sorokat, kiderül, hogy négy szabályszerű szonettben rögzítette a hegedűversenyek "tartalmát". Feltehető, hogy e szonettek írója maga Vivaldi volt. AZ ŐSZ (L'autunno)  Paraszt ünnepli tánccal, cimbalommal    vidám szüretjét - és nyakalva cifra    kedvébe' Bacchus kelyhét, bizalommal    ki-ki magát már asztal alá issza.  Áll a szüret még, dallal, vigalommal,    kedves az ég is, barátságos, tiszta -    majd a vad nyárnak ki-ki nyugalommal    álom-adóját adogatja vissza.  De a vadász kél, kerekedik reggel,    megfújja kü

Ljadov: Baba-Jaga, Az elvarázsolt tó, Kikimora

Anatolij Konsztantinovics Ljadov (1855-1914) Pétervárott született, apja és nagyapja jónevű karmesterek voltak. A pétervári konzervetóriumban tanult, ahol később kinevezték zeneelmélet tanárnak. Az ő növendéke volt többek között Prokofjev is. Az Etnográfiai Társulat eretében Liadov értées népzenekutatói munkát végzett, az itt gyűjtött anyagot eredményesen használta fel orosz népdalaiban és -táncaiban. Mint alkotó, kevés becsvággyal és még kevesebb szorgalommal dolgozott. Az ő vonakodásának köszönhető például, hogy Gagyilev végül Stravinszkyt kérte fel a Tűzmadár megkomponálására. Így az igazán nagyszabású művekkel mindvégig a zenetörténet adósa maradt. Jelentőset és érdekeset alkotott mindamellett a kis formák, igénytelen műfajok területén, ahol fantasztikumot kedvelő képzelete irreális mesevilágba repítette. Baba-Jaga, op. 56 1904-1909 között Liadov három zenekari mesét komponált. Ezek között az első az orosz népmesék közismert boszorkányának nevét viseli. A partitúr