KomolyZene

Edvard Grieg (1843-1907): a-moll zongoraverseny, op.16 Grieg azok közé a zeneszerzők közé tartozik, akik romantikus nemzeti hangjukkal, népi dallamossággal és kifejezésük spontán őszinteségével hívták fel a világ figyelmét hazájuk zenekultúrájára; európai iskolázottságuknál és fölényes technikai felkészültségüknél fogva viszont ők maguk átvették népük számára a klasszikus zene nemes hagyományait. Grieg zenéjének nagy példaképei Schumann és Liszt, az 1868-ban írott a-moll zongoraversenyre is feltűnően hatottak, e hatások mellett azonban e műben is megmutatkozik a norvég komponista sajátos dallamvilágának és finom költészetének egyéni jellege. Az első tétel felismerhetően Schumann hasonló hangnemű zongorakoncertjének jegyében indul, virtuóz zongorakadenciával. Sajátosan egyéni azonban a témák arculata, zenekaron való bemutatása, míg a kor nagyszabású romantikus zongorastílusa a szólóhangszer bravúros meneteiben - kiváltképpen a tételt berekesztő nagy szólóban jut kifejezésre. 

Manuel de Falla (1876-1946): A bűvös szerelem - táncjáték A   Martinez Sierra   szövegkönyvére írott táncjáték andalúziai legenda nyomán keletkezett. 1915-ben mutatták be Madridban. A művet de Falla   Pastoa Imperio   kérésére komponálta, aki reprezentatív énekes-táncos szerepet kért tőle. A bemutatón a zeneszerző nyomtatott programja a következőket tartalmazta: "A zeneszerző, akinek vonzódása a honi népzenéhez közismert, úgy vélte, lehetetlenség volna valódi cigánymuzsikát írnia anélkül, hogy a hangszeres táncok mellett ne szólaltassa meg a cigányok legjellegzetesebb művészetét - dalaikat. Mindamellett nem eredeti dallamokat alkalmazott. Valamennyi dal saját leleményéből származik, és annál nagyobb dicsőségére válik az a körülmény, hogy ezeket csaknem lehetetlen megkülönböztetni az eredeti népi anyagtól. A történet Candelas és Carmelo szerelméről szól, melyet Candelas elhalt férjének szelleme próbál megzavarni. Candelas, ismerve az elhunyt csélcsap természetét, megké