Ugrás a fő tartalomra

Grieg: Lírai darabok I-X.

Szerző:

Edvard Grieg (1843-1907): Lírai darabok I-X.

1867-ben komponálta Grieg a Lírai darabok címmel összefoglalt nagyszabású sorozat első kötetét (op. 12). Az utolsó kötet (op. 71) 1901-ben keletkezett: a zeneszerzőnek tehát úgyszólván egész életművét behálózzák ezek a rövid zsánerképek, amelyek között olyan népszerű alkotások is találhatók, mint az Albumlap (op. 12 No. 7), a Pillangó (op. 42 No. 1), A tavaszhoz (op. 42 No. 6) vagy a Troldhaugeni nász (op. 65 No. 6).
 
Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz

 
Lírai darabok I-X. címmel összefoglalt kötetekből (1867-1901 között):
  • I. kötet: (op. 12) 1867
    • Arietta (Arietta) (No. 1.)
    • Vals (Keringő) (No. 2.)
    • Vaegtersang (No. 3.)
    • Alfedans (No. 4.)
    • Folkevise (Népdal) No. 5.)
    • Norsk (Norvég dal) (No. 6.)
    • Album-leaf (Albumlap) (No. 7.)


  • II. kötet: (Op. 38.)
    • Voggevise (no. 1.)
    • Folkevise (Népdal) (No. 2.)
    • Melodie (Melódia) (No. 3.)
    • Halling (Norvég tánc) (No. 4.)
    • Springdans (Norvég tánc) (No. 5.)
    • Elegie (Elégia) (No. 6.)
    • Vals (Keringő) (No. 7.)
    • Kanon (Kánon) (No. 8.)



  • III. kötet (Op. 43.)
    • Sommerflugl (Pillangó) (No. 1.)
    • Ensom Vandrer (No. 2.)
    • I Hjemmet (No. 3.)
    • Liden Fugl (Kismadár) (No. 4.)
    • Erotik (No. 5.)
    • Til Fararet (No. 6.)



  • IV. kötet (Op. 47.)
    • Valse-Impromtu (No. 1.)
    • Albumblat (Albumlap) (No. 2.)
    • Melodie (Melódia) (No. 3.)
    • Halling (Norvég tánc) (No. 4.)
    • Melancholie (Melankólia) (No. 5.)
    • Springdans (Norvég tánc) (No. 6.)
    • Elegie (Elégia) (No. 7.)



  • V. kötet (Op. 54.)
    • Gjaetergut (No. 1.)
    • Gangar (Norvég induló) (No. 2.)
    • Troldtog (Törpék indulója) (No. 3.)
    • Notturno (No. 4.)
    • Scherco (No. 5.)
    • Klokkeklang (No. 6.)



  • VI. kötet (Op. 57.)
    • Svundne Dage (No. 1.)
    • Gade (No. 2.)
    • Illuzion (Illúzió) (No. 3.)
    • Hemmelighed (Titok) (No. 4.)
    • Hun danser (No. 5.)
    • Hjemve (Honvágy) (No. 6.)




  • VII. kötet (op. 62)
    • Sylphe (No. 1.)
    • Tak (Hála) (No. 2.)
    • Fransk Serenade (Francia szerenád) (No. 3.)
    • Baekken (Csermely) (No. 4.)
    • Drömmesyn (Látomás) (No. 5.)
    • Hjemad (Hazafelé) (No. 6.)



  • VIII. kötet (Op. 65.)
    • Fra Ungdomsdagene (No. 1.)
    • Bondens Sang (Parasztdal) (No. 2.)
    • Tungsind (Melankólia) (No. 3.)
    • Salon (No. 4.)
    • I Balladetone (Ballada) (No. 5.)
    • Bryllups-dag pa Troldhaugen (Troldhaugeni nász) (No. 6)



  • IX. kötet (Op. 68.)
    • Matrosernes Opsang (Matrózdal) (No. 1.)
    • Bedstemors (Nagyanyók menüettje) (No. 2.)
    • For dine Födder (No. 3.)
    • Aften pa Höjfelden (No. 4.)
    • Badnlat (Bölcsőben) (No. 5.)
    • Valse mélancolique (Melankólikus keringő)



  • X. kötet 1901 (Op. 71.)
    • Der var engang (No. 1.)
    • Sommeraften (Nyári este) (No. 2.)
    • Smatrold (Kobold) (No. 3.)
    • Skovtilhed (No. 4.)
    • Halling (Norvég tánc) (No. 5.)
    • Forbi (Elveszett, elmúlt, vége) (No. 6.)
    • Efterklang (Jókívánság, üdvözlet) (No. 7.)




 Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz
Címkék:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Szerző:
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1835-1882): Egy kiállítás képei   Ez a nagyszabású, kifejezetten pianisztikus hatásokra épített kompozíció elszigetelt, magában álló remekmű, előzmények nélkül jött létre és nem volt folytatása sem. Muszorgszkij 1874-ben – 39 éves korában – írta. Ugyanebből az évből származik a  Napfény nélkül  c. dalsorozat, valamint az  Elfeledve  c. ballada, mindkettő  Golenyiscsev-Kutuzov  szövegére. Az  Egy kiállítás képei  megalkotásának ösztönzője tragikus esemény, a zeneszerző jó barátjának,  Viktor Hartman  festőművésznek elhunyta volt. Mivel azonban az Elfeledve c. balladát Verescsagin egyik festménye ihlette, feltehetjük, hogy Muszorgszkij ez idő tájt fokozottan érdeklődött a képzőművészeti alkotások zenei interpretációja iránt. „Viktor Hartman halála után, 1874 tavaszán kiállítást rendeztem a Művészeti Akadémia termeiben rajzaiból és akvarelljeiből” – írja Vlagyimir Vasziljevics  Sz...
További információk

Csajkovszkij: Az évszakok, op. 37/b

Szerző:
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) zongoraművei nem játszanak jelentős szerepet alkotásában, bár mennyiség tekintetében nem maradnak el a zenekari, kamarazenei és vokális kompozíciók mögött. Valószínűleg az a körülmény indokolja ezt, hogy legnagyobbrészt megrendelésre készültek és nem mutatják ugyanazt az ihletett eredetiséget, mint például zenekari művei. Ő maga nem is volt kiemelkedő zongorajátékos, ilyen módon nem érezte elsődleges indíttatását e hangszeren való megnyilatkozásának. Az évszakok, op. 37/b 1875–76-ban egy zenei folyóirat megrendelésére havonta komponált Csajkovszkij egy rövid jellemdarabot. Az évszakok című sorozat nem próbál Vivaldi hegedűverseny-ciklusának vagy Haydn oratóriumának folytatója lenni: példaképe nyilvánvalóan Schumann zsánerkép jellegű rövid zongoradarabjai között található. Január: A kandallónál (Moderato simplice ma espressivo). Könnyed hangú idill meglehetősen hosszúra nyúlt közjátékkal, amely a rögtönzés ötletszerűségéhez képest m...
További információk

Ludwig van Beethoven: István király és Athén romjai

Szerző:
Ludwig van Beethoven (1770-1827): István király, op. 117, és Athén romjai op. 113 „István király, vagy Magyarország első jótevője” — címet kapta Kotzebue-nak az ünnepi megnyitó jelenete, amelyet 1812 februárjában az újonnan felavatott pesti színházban előadtak. A darabhoz — akárcsak az Athén romjai c. Kotzebue-játékhoz — Beethoven írt zenét, nyitányt és kilenc, kórusokkal kombinált tételt. A munkát 1811 őszén végezte el Teplitz-fürdőn, ahol több alkalommal is üdült. A kísérőzenéből ma főként a javarészt verbunkos-témákra épült nyitányt ismerik. Ezt lassú bevezetés indítja, majd lendületes iramú főrész következik, amelyben felismerhetjük a IX. szimfónia öröm-témájának korai változatát. A bevezető lassú zene a nyitány középső szakaszában és a befejezés során újból felhangzik. Kotzebue két ünnepi játékot írt a pesti színház felavatására: „István király, vagy Magyarország első jótevője” címmel előjátékot, és Athén romjai címmel utójátékot. Mind...
További információk