A rigaudon a 17. század óta ismert, még a 19. században is
táncolt, valószínűleg provence-i eredetű tánc.
Jellegzetességei a felütéssel induló alla breve ütem, gyors
mozgás és három, általában nyolcütemes repríz sorozata, melyek közül a triónak
is nevezett harmadik jellegében a visszatérő első reprízzel kontrasztál. Első
műzenei példája Lully, Acis és Galatea,
prológus (1686). Bekerült a rigaudon a balettbe (Delande, Campra, Rameau) és
szvitbe is (Muffat, Fischer, később Grieg és Ravel).
Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon
