2018. július 30., hétfő

Smetana: Hazám


Bedrich Smetana: Ma Vlast (Hazám)

Smetana Má Vlast (Hazám) című szimfonikus sorozata az 1874-1879-es években keletkezett: abban az időben, amikor a zeneszerző már teljesen süket volt. Hat szimfonikus költeményben énekelte meg cseh szülőföldjének természeti szépségeit és történelmi múltját. (az első felvételen együtt a hat darab)


Az első darab: Vysehrad, a Moldva fölött kinyúló legendás szirt, amely a múlt letűnt dicsőségét és a mondabeli kobzos, Lumir dalait idézi a zeneköltő emlékezetébe.


A második darab a híres Moldva (Vltava) eredetét és folyását írja le, partvidékének minden költői szépségével és romantikájával együtt.


Kevésbé ismert a Sárka, a bosszúálló amazon komor históriáját elbeszélő szimfonikus költemény.


A sorozat negyedik darabja: Cseh erdőkön és mezőkön, ismét honi táj szépségeit festi: a természet idilljét falusi mulatság népi dalaival és táncaival élénkíti.


Az utolsó két szimfonikus költemény, Tábor és Blaník egyazon tárgykörből vette mondanivalóját: a huszita háborúk vad és szenvedélyes küzdelmeiből. A Tábor-ban korálvariáció formájában dolgozza fel a husziták harci korálját ("Nem vagytok-e ti az Isten harcosai?"), a befejezésnél pedig a Vysehrad témáját idézi fel mint a hazaszeretet jelképét.


Blaník hegye egyike volt a nagy huszita harcok színterének. Az előbbi szimfonikus költemény anyagát képező korál és a Vysehrad-téma itt is felhangzik, utóbbi nagyszabású apoteózisként, mint a jövőbe vetett hit himnusza.


Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz

2018. július 24., kedd

Beethoven: Für Elise


Ludwig van Beethoven (1770-1827): Für Elise, WoO 59

Ez a rövid zongoradarab hihetetlen népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy már a kezdő fokon zongorázni tanulók számára is elérhető és ilyen módon csaknem valamennyi közkézen forgó zongorapedagógiai gyűjteményben helyet kapott. A mű tulajdonképpen bagatell, a-moll hangnemben. A kompozíció dátumát (1810) pontosan meghatározza a kézirat ajánlása:

"Für Elise am 27. April zur Erinnerung von L. v. Bthvn." (Elise számára megemlékezésül Beethoventől). Ezt a dedikációt azonban Max Unger kétségbe vonja: Szerinte Therese Malfatti lehetett a lírai hangú kompozíció címzettje és a kézirat valójában "Für Therese ..." értelemmel olvasandó.

A mű előadásának technikai problémamentessége a hangversenyző művészeket kevéssé vonzza. Csak a legnagyobbak nem találják méltatlannak a Für Elise megszólaltatását: Dohnányi Ernő felejthetetlen ráadásszáma volt.


Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz

Grieg: Lírai darabok I-X.


Edvard Grieg (1843-1907): Lírai darabok I-X.

1867-ben komponálta Grieg a Lírai darabok címmel összefoglalt nagyszabású sorozat első kötetét (op. 12). Az utolsó kötet (op. 71) 1901-ben keletkezett: a zeneszerzőnek tehát úgyszólván egész életművét behálózzák ezek a rövid zsánerképek, amelyek között olyan népszerű alkotások is találhatók, mint az Albumlap (op. 12 No. 7), a Pillangó (op. 42 No. 1), A tavaszhoz (op. 42 No. 6) vagy a Troldhaugeni nász (op. 65 No. 6).
 
Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz

 
Lírai darabok I-X. címmel összefoglalt kötetekből (1867-1901 között):
  • I. kötet: (op. 12) 1867
    • Arietta (Arietta) (No. 1.)
    • Vals (Keringő) (No. 2.)
    • Vaegtersang (No. 3.)
    • Alfedans (No. 4.)
    • Folkevise (Népdal) No. 5.)
    • Norsk (Norvég dal) (No. 6.)
    • Album-leaf (Albumlap) (No. 7.)


  • II. kötet: (Op. 38.)
    • Voggevise (no. 1.)
    • Folkevise (Népdal) (No. 2.)
    • Melodie (Melódia) (No. 3.)
    • Halling (Norvég tánc) (No. 4.)
    • Springdans (Norvég tánc) (No. 5.)
    • Elegie (Elégia) (No. 6.)
    • Vals (Keringő) (No. 7.)
    • Kanon (Kánon) (No. 8.)



  • III. kötet (Op. 43.)
    • Sommerflugl (Pillangó) (No. 1.)
    • Ensom Vandrer (No. 2.)
    • I Hjemmet (No. 3.)
    • Liden Fugl (Kismadár) (No. 4.)
    • Erotik (No. 5.)
    • Til Fararet (No. 6.)



  • IV. kötet (Op. 47.)
    • Valse-Impromtu (No. 1.)
    • Albumblat (Albumlap) (No. 2.)
    • Melodie (Melódia) (No. 3.)
    • Halling (Norvég tánc) (No. 4.)
    • Melancholie (Melankólia) (No. 5.)
    • Springdans (Norvég tánc) (No. 6.)
    • Elegie (Elégia) (No. 7.)



  • V. kötet (Op. 54.)
    • Gjaetergut (No. 1.)
    • Gangar (Norvég induló) (No. 2.)
    • Troldtog (Törpék indulója) (No. 3.)
    • Notturno (No. 4.)
    • Scherco (No. 5.)
    • Klokkeklang (No. 6.)



  • VI. kötet (Op. 57.)
    • Svundne Dage (No. 1.)
    • Gade (No. 2.)
    • Illuzion (Illúzió) (No. 3.)
    • Hemmelighed (Titok) (No. 4.)
    • Hun danser (No. 5.)
    • Hjemve (Honvágy) (No. 6.)




  • VII. kötet (op. 62)
    • Sylphe (No. 1.)
    • Tak (Hála) (No. 2.)
    • Fransk Serenade (Francia szerenád) (No. 3.)
    • Baekken (Csermely) (No. 4.)
    • Drömmesyn (Látomás) (No. 5.)
    • Hjemad (Hazafelé) (No. 6.)



  • VIII. kötet (Op. 65.)
    • Fra Ungdomsdagene (No. 1.)
    • Bondens Sang (Parasztdal) (No. 2.)
    • Tungsind (Melankólia) (No. 3.)
    • Salon (No. 4.)
    • I Balladetone (Ballada) (No. 5.)
    • Bryllups-dag pa Troldhaugen (Troldhaugeni nász) (No. 6)



  • IX. kötet (Op. 68.)
    • Matrosernes Opsang (Matrózdal) (No. 1.)
    • Bedstemors (Nagyanyók menüettje) (No. 2.)
    • For dine Födder (No. 3.)
    • Aften pa Höjfelden (No. 4.)
    • Badnlat (Bölcsőben) (No. 5.)
    • Valse mélancolique (Melankólikus keringő)



  • X. kötet 1901 (Op. 71.)
    • Der var engang (No. 1.)
    • Sommeraften (Nyári este) (No. 2.)
    • Smatrold (Kobold) (No. 3.)
    • Skovtilhed (No. 4.)
    • Halling (Norvég tánc) (No. 5.)
    • Forbi (Elveszett, elmúlt, vége) (No. 6.)
    • Efterklang (Jókívánság, üdvözlet) (No. 7.)




 Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz