2018. december 1., szombat

Ludwig van Beethoven: István király és Athén romjai


Ludwig van Beethoven (1770-1827): István király, op. 117, és Athén romjai op. 113

„István király, vagy Magyarország első jótevője” — címet kapta Kotzebue-nak az ünnepi megnyitó jelenete, amelyet 1812 februárjában az újonnan felavatott pesti színházban előadtak. A darabhoz — akárcsak az Athén romjai c. Kotzebue-játékhoz — Beethoven írt zenét, nyitányt és kilenc, kórusokkal kombinált tételt. A munkát 1811 őszén végezte el Teplitz-fürdőn, ahol több alkalommal is üdült. A kísérőzenéből ma főként a javarészt verbunkos-témákra épült nyitányt ismerik. Ezt lassú bevezetés indítja, majd lendületes iramú főrész következik, amelyben felismerhetjük a IX. szimfónia öröm-témájának korai változatát. A bevezető lassú zene a nyitány középső szakaszában és a befejezés során újból felhangzik.



Kotzebue két ünnepi játékot írt a pesti színház felavatására: „István király, vagy Magyarország első jótevője” címmel előjátékot, és Athén romjai címmel utójátékot. Mindkettőhöz Beethoven írt kísérőzenét. A két darab 1811 nyarán, a zeneköltő teplitzi üdülése idején rendkívül gyorsan, alig három hét alatt készült el. A színház megnyitása azonban késett, az ünnepi eseményre csak 1812 februárjában került sor. A nyitányból és nyolc számból álló Athén romjai kísérőzene ma már úgyszólván kizárólag a 4. szám révén ismert: ez a híres, Török induló, amely számos hangszeres átiratban hallható.




Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz