A hangversenydarab (németül Konzertstück) a 18. század végétől
egytételes szólókoncert vagy zenekar nélküli, de koncertszerű előadásra szánt
nagyobb kompozíció (Chopin, Allegro de
concert, Schumann, Concert sans
orchestre című
szonáta). Szabályos vagy rövidített szonátaforma (Schumann Concertstück 4 kürtre és zenekarra,
zongoraversenyének első tételét Fantasie címmel eredetileg hangversenydarabnak
szánta) vagy egy tételbe tömörített szonáta-tételciklus mellett
hangversenydarabként alkalmazott formák: rondó (Mozart), variáció (Chopin),
táncok (Chopin, Krakowiak),
karakterdarabok, pl. románc (Beethoven) és capriccio (Mendelssohn, Capriccio brillant), szabad
programzenei formák (Weber, Konzertstück).
Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon
