Ugrás a fő tartalomra

Battaglia

Szerző:
A battaglia csatát vagy harci felvonulást megjelenítő (hangfestő) zene. Kedvelt téma volt a sárkánnyal folytatott harc (Lully, Cadmus, Mozart, Varázsfuvola, Wagner, Siegfried) és a nemek szerelmi harca (Monteverdi, Combattimento di Tancredi e Clorinda, Wagner, Tannhäuser és Parsifal).

Ismert vokális battaglia Janoquin La guerra chansonja az 1515-ös marignanói csatáról, amely sok utánzóra talált. A lepantói tengeri csata győzelmi ünnepe alkalmából A. Gabrieli vittoria-kiáltásokkal záruló, kétkórusos battagliát komponált, Monteverdi Canti guerrinit Mancinus Schlacht für Sievershausent, Demantinus Tympanum militarét. Hangszeres battagliát írt tulajdonképpen Byrd (virginálra), Sweelinck, Frescobaldi, Couperin.


Dávid és Góliát harcát ábrázolta Kuhnau a Biblische Historien 1. csembalószonátájában. Gyakran fordul elő battaglia operákban (Verdi, A végzet hatalma, R. Strauss, Ein Friedenstag, oratóriumokban (Loewe, Zerstörung Jerusalems), dalokban (Muszorgszkij, A hadvezér).


Keletkeztek battagliák II. Frigyes háborúinak és a francia forradalom korának csatái alkalmából, közülük a legismertebb Beethoven op. 91 Csataszimfóniája, a Wellingtons Sieg oder die Schlacht bei Vittoria.


Későbbi példák: Liszt, Hunnenschlacht, Csajkovszkij, 1812 nyitány (az orosz és a napóleoni hadsereg harcának emlékére) és Sosztakovics 7. szimfóniája (Leningrád 1941-es ostromára).


Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Szerző:
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1835-1882): Egy kiállítás képei   Ez a nagyszabású, kifejezetten pianisztikus hatásokra épített kompozíció elszigetelt, magában álló remekmű, előzmények nélkül jött létre és nem volt folytatása sem. Muszorgszkij 1874-ben – 39 éves korában – írta. Ugyanebből az évből származik a  Napfény nélkül  c. dalsorozat, valamint az  Elfeledve  c. ballada, mindkettő  Golenyiscsev-Kutuzov  szövegére. Az  Egy kiállítás képei  megalkotásának ösztönzője tragikus esemény, a zeneszerző jó barátjának,  Viktor Hartman  festőművésznek elhunyta volt. Mivel azonban az Elfeledve c. balladát Verescsagin egyik festménye ihlette, feltehetjük, hogy Muszorgszkij ez idő tájt fokozottan érdeklődött a képzőművészeti alkotások zenei interpretációja iránt. „Viktor Hartman halála után, 1874 tavaszán kiállítást rendeztem a Művészeti Akadémia termeiben rajzaiból és akvarelljeiből” – írja Vlagyimir Vasziljevics  Sztasz...
További információk

Csajkovszkij: Az évszakok, op. 37/b

Szerző:
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) zongoraművei nem játszanak jelentős szerepet alkotásában, bár mennyiség tekintetében nem maradnak el a zenekari, kamarazenei és vokális kompozíciók mögött. Valószínűleg az a körülmény indokolja ezt, hogy legnagyobbrészt megrendelésre készültek és nem mutatják ugyanazt az ihletett eredetiséget, mint például zenekari művei. Ő maga nem is volt kiemelkedő zongorajátékos, ilyen módon nem érezte elsődleges indíttatását e hangszeren való megnyilatkozásának. Az évszakok, op. 37/b 1875–76-ban egy zenei folyóirat megrendelésére havonta komponált Csajkovszkij egy rövid jellemdarabot. Az évszakok című sorozat nem próbál Vivaldi hegedűverseny-ciklusának vagy Haydn oratóriumának folytatója lenni: példaképe nyilvánvalóan Schumann zsánerkép jellegű rövid zongoradarabjai között található. Január: A kandallónál (Moderato simplice ma espressivo). Könnyed hangú idill meglehetősen hosszúra nyúlt közjátékkal, amely a rögtönzés ötletszerűségéhez képest m...
További információk

Ludwig van Beethoven: István király és Athén romjai

Szerző:
Ludwig van Beethoven (1770-1827): István király, op. 117, és Athén romjai op. 113 „István király, vagy Magyarország első jótevője” — címet kapta Kotzebue-nak az ünnepi megnyitó jelenete, amelyet 1812 februárjában az újonnan felavatott pesti színházban előadtak. A darabhoz — akárcsak az Athén romjai c. Kotzebue-játékhoz — Beethoven írt zenét, nyitányt és kilenc, kórusokkal kombinált tételt. A munkát 1811 őszén végezte el Teplitz-fürdőn, ahol több alkalommal is üdült. A kísérőzenéből ma főként a javarészt verbunkos-témákra épült nyitányt ismerik. Ezt lassú bevezetés indítja, majd lendületes iramú főrész következik, amelyben felismerhetjük a IX. szimfónia öröm-témájának korai változatát. A bevezető lassú zene a nyitány középső szakaszában és a befejezés során újból felhangzik. Kotzebue két ünnepi játékot írt a pesti színház felavatására: „István király, vagy Magyarország első jótevője” címmel előjátékot, és Athén romjai címmel utójátékot. Mindkett...
További információk