2017. február 15., szerda

Parlando

A parlando (nyelvileg ugyanazt jelenti, mint a parlante, az olasz parlare 'beszélni' igéből) főleg a 18. és 19. századi olasz opera buffában (Paisiello, Cimarosa, Rossini) használatos, a gyors beszédet utánzó megzenésítési és előadási mód (szó- és hangismétlésekkel). A secco recitativóval ellentétben a - néha recitativo parlante névvel is illetett - parlando csak zárt számokban (áriákban, együttesekben) fordul elő.
A 18. században aria parlante vagy agitata a neve annak az olasz áriatípusnak, amelyet gyors tempó, szaggatott, izgatott beszédmodor jellemez.

Hangszeres művekben a parlando vagy parlante beszédes, kifejezésteli előadást kíván, pl. Beethoven op. 33 no. 6 bagatelle (Con una certa espressione parlante).


 A régi stílus magyar népdal egyik, a szöveg ritmusát követő, többnyire rubatóval társuló előadásmódja.


Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon