2017. február 12., vasárnap

Georg Friedrich Händel: Vízi zene

Georg Friedrich Händel (1685-1759): Vízi zene
Kamarazenéjében, szvit- és koncertmuzsikájában Händel olasz és francia hagyományokat követ. Akárcsak Bach, ő is gyakorlati célú, alkalmi műveket komponált, amelyek már kortársai körében is egyértelmű sikert arattak.

A népszerű szvitmuzsika közismert történeti előzménye az a viszály, volt, amely az 1710-es években Händel és a hannoveri választófejedelem között támadt: a zeneszerző ugyanis az angol főváros hívásának engedve cserbenhagyta korábbi gazdáját, nem sejtve, hogy az rövidesen I. György néven Anglia királya lesz. Händel ily módon abba a különös helyzetbe került, hogy új gazdája - akinek kegyét oka volt keresnie - azonos volt a régivel, akit annak idején ő hagyott cserben, és aki joggal neheztelt rá.


Az uralkodó kibékítését az 1717-ben komponált Vízi zene segítségével sikerült elérnie. A Temzén rendezett látványos vízi ünnepség fényét jelentős mértékben emelte a pompás szabadtéri muzsika, amelynek több mint húsz tételéből napjainkban rendszerint hatot szólaltatnak meg: a francia stílusú, ünnepélyes nyitány után tetszőleges sorrendben és számban következnek a barokk szvit hagyományos táncdarabjai.

Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz