2017. február 21., kedd

Fryderyk Chopin: "Három új etűd" (posztumusz etűdök)

Az opus-számmal nem jelzett három etűd a köztudatban a „posztumusz” melléknévvel szerepel. F. I. Fétis és J. Moscheles 1840-ben megjelent zongoraiskolája (Méthode des Méthodes pour le Piano) számára komponálta Chopin.

1. f-moll. Andantino, 
2. Asz-dúr. Allegretto, 
3. Desz-dúr. Allegretto grazioso


Az első két darabban ugyanazt a feladatot tűzi a játékos elé, mint az op. 25. második etűdjében: a poliritmika zökkenőmentes megoldását. A merő technikai feladvány azonban a zongorajátékos problémája: a hallgatónak nem szabad észrevennie a nehézséget, amely a páros és páratlan időmérték együttjátszásából adódik. Ellenben fel kell, hogy figyeljen az f-moll etűd érzékeny kromatikájára, pillanatonként változó színeire, valamint az Asz-dúr darab telten zengő harmóniáira. 

A harmadik etűd világos tónusa a súlytalannak tetsző staccatók következtében fokozottan érvényesül.


Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz