2017. február 22., szerda

Estampie

Az estampie a 13-14. század világi (elsősorban hangszeres) zenéjének a sequentiához és laihoz hasonló folytonos ismétlésen alapuló formája. Az estampie több punctumból (a sequentia azonos dallamra énekelt sorpárjainak megfelelő szakaszokból), és minden punctum két részből áll. A részek kezdete azonos, a vége nyitott, illetve zárt. A punctumok sora után új záródallam következhet, amely zenei refrén vagy rím szerepét töltheti be. 

J. de Grocheo 1300 körül megkülönbözteti az estampie-t a rövidebb ductiától és a notától. Fennmaradt: 18 egyszólamú estampie a párizsi Bibl. Nat. fr. 844 jelzetű kézirat 1400-as évek elejéről származó függelékében, 3 kétszólamú écossaise a londoni Brit. Mus. Harleian 978 jelzetű 13. századi kéziratában, 8 egyszólamú écossaise, köztük a Lamento di Tristano a Lo olasz trecento kéziratban, valamint 19 estampie feliratú szöveg, dallam nélkül, az oxfordi Bodleian Library Douce 308 jelzetű, korai 14. századi kéziratában.




Forrás: Brockhaus Riemann Zenei lexikon