2017. február 20., hétfő

Dimitrij Sosztakovics: II., A-dúr vonósnégyes, op. 68

1944. november 14-én hangzott fel első ízben a Második vonósnégyes Leningrádban, a Beethoven-kvartett előadásában. A művet Ivan Martinov így jellemezte: „Romantikus költemény, tágas és világos.”

Sosztakovics minden egyes vonósnégyese más-más arculatú, másmás művészi feladat megoldására vállalkozik. A hét évvel korábbi Első vonósnégyestől egész világ választja el a Másodikat.


A Nyitány című első tétel sajátos tematikája még Sosztakovics életművében sem hasonlítható semmi más művéhez. Ez az eleven és ötletekben gazdag darab vezeti be a következő tétel merengő lírájának hangulatát.
A Románc dallamát az első hegedű szólója adja elő, szenvedélyes epizódoktól félbeszakítva.
A Keringő Glinka és Csajkovszkij modorát idézi fel.
A zárótétel variációinak témája gyönyörű dal, amely gazdag be változatos feldolgozásra ihleti a komponistát.

Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz