Debussy-D'Annunzio: Szent
Sebestyén vértanúsága
-
misztérium szoprán-, 2 altszólóra, narrátorra, énekkarra és zenekarra
A
Szent Sebestyén Claude Debussy késői alkotóperiódusának nyitánya. Ebben a műben
szólal meg először a "musicien français" utolsó műveinek klasszikussá
leszűrődött és teljesen megtisztult hangja.
Pedig
a darab szövegkönyve egyáltalán nem klasszikusan tiszta és egyszerű. A
századforduló világhíressé vált olasz költője, Gabriele d'Annunzio
misztériumjátéka különös módon vegyíti az ókeresztény vallásos misztikát a
Krisztus működését követő első századok keleti Adonisz-kultuszával és ... az
erotikával. Szent Sebestyén vértanúságának története d'Annunzio számára az
extázis e három forrásából állt össze és főhősét úgy ábrázolja, hogy a mártír
egyidejűleg képviseli önmagát, a keresztre feszített Jézust és a szépséget
megtestesítő, eltemetett és megsiratott Adoniszt. Mindehhez hozzájárultak a
bemutató különös körülményei.
D'Annunzio
az Orosz Balett egyik előadásán látta meg és fedezte fel magának Gyagilev egyik
sztárját, Ida Rubisteint. Az ő számára, ennek a rendkívül igéző, különös
szépségű és sokrétű tehetséggel megáldott művésznek írta misztériumát.
Elképzelése az volt, hogy Ida Rubinstein alakítsa a szent szerepét. Sok
munkába, fáradságba és hellyel-közzel botrányos hercehurcába került, amíg a
táncosnőt megtanították a színészi munka alapelemeire és megpróbálták
valamennyire is elfogadható módon megvalósíttatni vele a nehézveretű francia
versek deklamálását.
A bemutató 1911. május 22-én zajlott le a párizsi Châtelet
színházban, rendkívül fényes külsőségek között. Léon Bakst tervezte a
díszleteket és a jelmezeket., Fokin a koreográfiát, Debussy barátja, André
Caplet vezényelt, és a szopránszólót a kor híres francia énekesnője, Rose Féart
énekelte. Mindezek ellenére az előadás nagy bukás volt. A mű hamarosan lekerült
a műsorról, már csak azért is, mert Párizs püspöke kiközösítéssel sújtotta
azokat, akik a martirológiát és erotikát "megbotránkoztatóan" vegyítő
előadást megnézik.
A
kiátkozás később nem volt már visszariasztó, ám Szent Sebestyén azóta is
alig-alig kerül színpadon előadásra. Annál inkább a koncertpódiumon. Ma
leggyakrabban narrátorral oldják meg a problémát. A szövegmondó erősen
kivonatolva, csak a legfontosabb momentumokra szorítkozva recitálja a textust.
Debussy zenéje azonban egyike a francia mester legszebb alkotásainak. Nem
komponálta át a verset, hanem csak a zenét kívánó részleteket írta meg, hol
zenekari számként, hol pedig szólóénekhangra vagy kórusra bízott vokális tételekként.
A Szent Sebestyén zenéje több rövid tételből áll. Az egyes tételek közt találunk több zenekari darabot, köztük a nemes egyszerűségében kitűnő előjátékot valamint Szent Sebestyén két táncát. Az egyikben az extázisban levő szent tüzes parázson táncol, a másikban pedig táncban jeleníti meg a Passiót. A kartételek közül mindenekelőtt a nagy fokozással befejező apoteózisához jutó finálét kell felemlíteni, valamint a női kar által megszólaltatott, keleties Adonisz-siratót. Ezek mögött a rövid szólótételek eléggé háttérbe szorulnak.
A Szent Sebestyén zenéje több rövid tételből áll. Az egyes tételek közt találunk több zenekari darabot, köztük a nemes egyszerűségében kitűnő előjátékot valamint Szent Sebestyén két táncát. Az egyikben az extázisban levő szent tüzes parázson táncol, a másikban pedig táncban jeleníti meg a Passiót. A kartételek közül mindenekelőtt a nagy fokozással befejező apoteózisához jutó finálét kell felemlíteni, valamint a női kar által megszólaltatott, keleties Adonisz-siratót. Ezek mögött a rövid szólótételek eléggé háttérbe szorulnak.