Bedrich Smetana: Ma Vlast (Hazám)
Smetana Má Vlast (Hazám) című szimfonikus sorozata az 1874-1879-es években keletkezett: abban az időben, amikor a zeneszerző már teljesen süket volt. Hat szimfonikus költeményben énekelte meg cseh szülőföldjének természeti szépségeit és történelmi múltját.
Az első darab: Vysehrad, a Moldva fölött kinyúló legendás szirt, amely a múlt letűnt dicsőségét és a mondabeli kobzos, Lumir dalait idézi a zeneköltő emlékezetébe.
A második darab a híres Moldva (Vltava) eredetét és folyását írja le, partvidékének minden költői szépségével és romantikájával együtt.
Kevésbé ismert a Sárka, a bosszúálló amazon komor históriáját elbeszélő szimfonikus költemény.
A sorozat negyedik darabja: Cseh erdőkön és mezőkön, ismét honi táj szépségeit festi: a természet idilljét falusi mulatság népi dalaival és táncaival élénkíti.
Az utolsó két szimfonikus költemény, Tábor és Blaník egyazon tárgykörből vette mondanivalóját: a huszita háborúk vad és szenvedélyes küzdelmeiből. A Tábor-ban korálvariáció formájában dolgozza fel a husziták harci korálját ("Nem vagytok-e ti az Isten harcosai?"), a befejezésnél pedig a Vysehrad témáját idézi fel mint a hazaszeretet jelképét.
Blaník hegye egyike volt a nagy huszita harcok színterének. Az előbbi szimfonikus költemény anyagát képező korál és a Vysehrad-téma itt is felhangzik, utóbbi nagyszabású apoteózisként, mint a jövőbe vetett hit himnusza.
Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz
