Ludwig van Beethoven (1770-1827): István
király, op. 117, és Athén romjai op. 113
„István király, vagy Magyarország első
jótevője” — címet kapta Kotzebue-nak az ünnepi megnyitó jelenete, amelyet
1812 februárjában az újonnan felavatott pesti színházban előadtak. A darabhoz —
akárcsak az Athén romjai c. Kotzebue-játékhoz — Beethoven írt zenét, nyitányt
és kilenc, kórusokkal kombinált tételt. A munkát 1811 őszén végezte el
Teplitz-fürdőn, ahol több alkalommal is üdült. A kísérőzenéből ma főként a
javarészt verbunkos-témákra épült nyitányt ismerik. Ezt lassú bevezetés
indítja, majd lendületes iramú főrész következik, amelyben felismerhetjük a IX.
szimfónia öröm-témájának korai változatát. A bevezető lassú zene a nyitány
középső szakaszában és a befejezés során újból felhangzik.
Kotzebue két ünnepi játékot írt a pesti színház felavatására: „István király, vagy Magyarország első jótevője” címmel előjátékot, és Athén romjai címmel utójátékot. Mindkettőhöz Beethoven írt kísérőzenét. A két darab 1811 nyarán, a zeneköltő teplitzi üdülése idején rendkívül gyorsan, alig három hét alatt készült el. A színház megnyitása azonban késett, az ünnepi eseményre csak 1812 februárjában került sor. A nyitányból és nyolc számból álló Athén romjai kísérőzene ma már úgyszólván kizárólag a 4. szám révén ismert: ez a híres, Török induló, amely számos hangszeres átiratban hallható.
Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz