A comédie-ballet az operához közelálló francia színpadi műfaj,
melyet 1664-ben Lully és Moliére kezdeményezett, XIV. Lajos udvari
ünnepségeire. A comédie-ballet a klasszikus prózai komédiából és a ballet de
courból származó balettek, drámai recitatívók, airek, duettek, kórus- és
zárójelenetek, színészek és énekesek közötti dialógusok együttes hatására épül.
A legjelentősebb comédie-ballet-k, a francia buffóstílus kialakítói és a
tragédie lyrique közvetlen zenei előzményei többek között: Lully és Molière, La Princesse d'Elide (1664), Les festes de Versailles (1668), Monsieur de Pourceaugnac (1669) és Le bourgeois gentilhomme (Az úrhatnám polgár, 1670).
Molière halála után csökkent a zene és a tánc szerepe, és a comédie-ballet
közelebb került a komédiához, pl. a Thèâtre de la Foire előadásain.
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1835-1882): Egy kiállítás képei Ez a nagyszabású, kifejezetten pianisztikus hatásokra épített kompozíció elszigetelt, magában álló remekmű, előzmények nélkül jött létre és nem volt folytatása sem. Muszorgszkij 1874-ben – 39 éves korában – írta. Ugyanebből az évből származik a Napfény nélkül c. dalsorozat, valamint az Elfeledve c. ballada, mindkettő Golenyiscsev-Kutuzov szövegére. Az Egy kiállítás képei megalkotásának ösztönzője tragikus esemény, a zeneszerző jó barátjának, Viktor Hartman festőművésznek elhunyta volt. Mivel azonban az Elfeledve c. balladát Verescsagin egyik festménye ihlette, feltehetjük, hogy Muszorgszkij ez idő tájt fokozottan érdeklődött a képzőművészeti alkotások zenei interpretációja iránt. „Viktor Hartman halála után, 1874 tavaszán kiállítást rendeztem a Művészeti Akadémia termeiben rajzaiból és akvarelljeiből” – írja Vlagyimir Vasziljevics Sztasz...