Ugrás a fő tartalomra

Balakirev: Islamey

Szerző:
Milij Alekszejevics Balakirev (1837-1910): Islamey - keleti fantázia

Balakirev zongoraművei már címükkel elárulják az irányt, amelyet szerzőjük követett, a zeneszerzőt, aki hatott rá: mazurkáinak, scherzóinak, noktürnjeinek és keringőinek sora éppúgy Chopin példájára utal, mint b-moll szonátája, tarantellája vagy berceuse-e. Novellette és Phantasiestück című kompozíciója Schumann, spanyol témájú zongoradarabjai, valamint más szerzők műveire írt virtuóz parafrázisai Liszt hatását mutatják.

Islamey című kompozícióját 1869-ben írta, Nyikolaj Rubinsteinnek ajánlotta, aki ugyanazon évben Pétervárott bemutatta. A darabot szerzője vázlatnak szánta ahhoz a szimfonikus költeményhez, amelyet Lermontov, Tamara című művéből írt az 1867-82-es években.


 A szinte megoldhatatlan technikai problémák - maga Balakirev sem vállalkozott a mű előadására - a zongoraművészek körében oly hírhedtté tették ezt a darabot, hogy csak nagy ritkán vállalkozik valaki a megszólaltatására. Pedig keleti ornamentikától burjánzó dallamvilága (amelyet a Kaukázusban tett népzenegyűjtő útjai során fedezhetett fel a zeneszerző), a frappáns kezdet egyszólamú, kényes repetíciókkal teletűzdelt bemutatásától hatalmas fokozással jut el a tetőpontra. Hacsaturjan közvetlen elődjének tekinthető e szempontból Balakirev, aki elsőnek keltette életre a zongora billentyűin Kelet szikrázó ritmusait, vad színekben tobzódó dallamait.

Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz
Címkék:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Szerző:
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1835-1882): Egy kiállítás képei   Ez a nagyszabású, kifejezetten pianisztikus hatásokra épített kompozíció elszigetelt, magában álló remekmű, előzmények nélkül jött létre és nem volt folytatása sem. Muszorgszkij 1874-ben – 39 éves korában – írta. Ugyanebből az évből származik a  Napfény nélkül  c. dalsorozat, valamint az  Elfeledve  c. ballada, mindkettő  Golenyiscsev-Kutuzov  szövegére. Az  Egy kiállítás képei  megalkotásának ösztönzője tragikus esemény, a zeneszerző jó barátjának,  Viktor Hartman  festőművésznek elhunyta volt. Mivel azonban az Elfeledve c. balladát Verescsagin egyik festménye ihlette, feltehetjük, hogy Muszorgszkij ez idő tájt fokozottan érdeklődött a képzőművészeti alkotások zenei interpretációja iránt. „Viktor Hartman halála után, 1874 tavaszán kiállítást rendeztem a Művészeti Akadémia termeiben rajzaiból és akvarelljeiből” – írja Vlagyimir Vasziljevics  Sztasz...
További információk

Darius Milhaud: Scaramouche - szvit két zongorára, op. 165/b

Szerző:
Az 1937-es párizsi Világkiállítás alkalmára készült kompozícióról így ír szerzője önéletrajzi visszaemlékezéseiben (i. m. 207. 1): „… Ez idő tájt írtam azt a zongoradarabot, amellyel nagyon sok bajom volt, míg elkészült: Ida Jankelevitch és Marcelle Meyer számára egy kétzongorás szvitet. Átvettem néhány elemet két színpadi zeném partitúrájából és ezt az elegyet Scaramouche -nak neveztem el. Deiss nyomban ki akarta adatni… Én azonban élénken lebeszéltem; ,Senki nem fogja játszani', ám kiadómnak igen különös természete volt és csak azt adta ki, amit szeretett. A Scaramouche történetesen tetszett neki és jónak tartotta. A jövő őt igazolta. Miközben a kottapapírt általában nehéz volt eladni, ebből több kiadás jelent meg…” Scaramouche, akinek nevét Milhaud a kétzongorás szvit címében örökítette meg, eredeti nevén Fiorelli nápolyi színész volt, aki 1694-ben halt meg. Az első tétel motorikus mozgását sajátságos ritmikai lüktetés kíséri végig. A második tétel dalformában írt lír...
További információk

Ludwig van Beethoven: István király és Athén romjai

Szerző:
Ludwig van Beethoven (1770-1827): István király, op. 117, és Athén romjai op. 113 „István király, vagy Magyarország első jótevője” — címet kapta Kotzebue-nak az ünnepi megnyitó jelenete, amelyet 1812 februárjában az újonnan felavatott pesti színházban előadtak. A darabhoz — akárcsak az Athén romjai c. Kotzebue-játékhoz — Beethoven írt zenét, nyitányt és kilenc, kórusokkal kombinált tételt. A munkát 1811 őszén végezte el Teplitz-fürdőn, ahol több alkalommal is üdült. A kísérőzenéből ma főként a javarészt verbunkos-témákra épült nyitányt ismerik. Ezt lassú bevezetés indítja, majd lendületes iramú főrész következik, amelyben felismerhetjük a IX. szimfónia öröm-témájának korai változatát. A bevezető lassú zene a nyitány középső szakaszában és a befejezés során újból felhangzik. Kotzebue két ünnepi játékot írt a pesti színház felavatására: „István király, vagy Magyarország első jótevője” címmel előjátékot, és Athén romjai címmel utójátékot. Mindkett...
További információk