Az op. 6-ban kiadott tizenkét concerto grosso 1739-ből való:
nyomtatásban 1740-ben jelent meg. E darabokat a zeneszerző alig egy hónap alatt
komponálta. Mintaképe nyilvánvalóan Corelli op. 6-os sorozata lehetett, amit
Händel feltehetően 1708-ban, római tartózkodása idején magától Corellitől
kaphatott kézhez; de ezt a stílust Geminiani angliai működése idején is
elsajátíthatta. Valószínűleg Vivaldi concertóit is ismerte Händel, hiszen ezeket
már az 1720-as években játszották Londonban. A concertino — akárcsak Corellinél
— Händel concerto grossóiban is két hegedűből és egy gordonkából áll.
1. CONCERTO GROSSO, G-DÚR
Ha a dominánson való végződést kifejezett cezúrának tekintjük, akkor a
mű tulajdonképpen öttételes; ennek azonban ellentmond az a körülmény, hogy az
első szakasz pontozott ritmusú anyagát Händel az ellenpontos
szerkesztésű Allegro végén visszaidézi. Egyébként a francia nyitány —
amelyre a pontozott ritmus és az ünnepélyes hangzás utal — formája megfelel a
félzárlattal összekapcsolt — vagy elválasztott? — pontozott intrada és az élénk
ellenpontos szakasz egységének. Ellenpontos az Adagio is, a
rákövetkező Allegro tematikája ugyanebből az anyagból bontakozik ki.
A záró Allegro táncos ritmikájú darab.
2. CONCERTO GROSSO, F-DÚR
Ez a versenymű már nem egy tekintetben eltér a kor
átlagtermésétől. Romain Rolland Beethoven-koncertnek nevezi, és
számos részletét a Pastorale-szimfóniával hozza kapcsolatba. Mindjárt az első
lassú tétel meglepetést kelt álmodozó hangulatával, szokatlan modulációival,
gazdagon differenciált ritmikájával, befejező Adagio-ütemeinek sóhajszerű
búcsújával.
A második tétel a szólóhangszerek virtuóz vetélkedése, ezt
is Adagióval zárja le a komponista. A Largo valóságos
fantázia, beszédes dallamokkal, élénk taglejtésű deklamációkkal, változó
tempókkal, megállásokkal és bravúros formai megoldással (a tétel második
szakasza kiszélesített alakban tér vissza a befejezésnél!). A befejező tétel —
Romaín Rohand szerint úgy hangzik, mint egy energikus induló, 3/4-es ütemben!
Ez a kemény határozottság a tétel középrészében himnikus dicsénekké fényesedik.
3. CONCERTO GROSSO, E-MOLL
A melankolikus, első lassú tételt nagyszabású
ellenpontos Andante zárja le, amelynek szövevényes témája Romain
Rolland szerint „sötét hangulatú, dacos lélek útvesztőjének” benyomását kelti a
hallgatóban. A második tétel határozottan olaszos jellegű concerto-zene. A
harmadik helyen álló Polonaise e műfaj korai, különös zamatú példája,
a befejező tétel a klasszikus scherzo-zenék előfutára.
4. CONCERTO GROSSO, A-MOLL
A sorozatban itt találkozunk először kiemelkedő hegedűszólammal: az
első tétel differenciált ritmikájú, ékes dallamát a concertino két
hegedűje és a ripieno első hegedűi együttesen szólaltatják meg. A tételt
lapidáris témájú, energikus ellenpontos Allegro rekeszti be. A
második helyen álló Largo Händel olasz elődeire utal vissza, a
záró Allegro ellenben már Beethoven kései szonátáit jövendöli.
5. CONCERTO GROSSO, D-DÚR
Händel egyik legismertebb concerto grossója, tematikus rokonságban áll
a „kis” Cecília-óda instrumentális tételeivel. Első tétele az oratóriumok
nyitányára utaló francia ouverture: pontozott ritmikájú lassú bevezetésre
nagyszabású, élénk tempójú ellenpontos szakasz következik.
A Presto táncos karakterű, kéttagú nagyforma; a Largo a
mester archaizáló lassú tételei közé tartozik; az Allegro ugyancsak
táncos, sőt, kifejezetten scherzando-jellegű, virtuóz zenekari muzsika. A
záró Menüett méltóságteljes francia udvari tánc.
6. CONCERTO GROSSO, G-MOLL
A versenymű első tételéről Romain Rolland azt írja, hogy hangulata
Händel oly ritkán felismert mélabúját tükrözi: „Beethoven melankóliája ez,
Dürer »Melancoliá« ja — talán nem olyan sötét, de éppolyan mély.” Hasonlóan
borús a gyors tempójú fúga témája is. A Musette címet viselő második
lassú tétel Romain Rolland szerint a falusi boldogságról szőtt, ragyogó álom. A
két egymást követő Allegro sorrendje kissé szokatlan: úgy tűnik, a
negyedik tétel a tulajdonképpeni táncdarab, és a harmadik az igazi finálé.
(folytatás itt)
(folytatás itt)
Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz