KomolyZene

Bedrich Smetana: Ma Vlast (Hazám) Smetana Má Vlast (Hazám) című szimfonikus sorozata az 1874-1879-es években keletkezett: abban az időben, amikor a zeneszerző már teljesen süket volt. Hat szimfonikus költeményben énekelte meg cseh szülőföldjének természeti szépségeit és történelmi múltját. Az első darab:   Vysehrad,   a Moldva fölött kinyúló legendás szirt, amely a múlt letűnt dicsőségét és a mondabeli kobzos, Lumir dalait idézi a zeneköltő emlékezetébe. A második darab a híres   Moldva   (Vltava) eredetét és folyását írja le, partvidékének minden költői szépségével és romantikájával együtt. Kevésbé ismert a   Sárka , a bosszúálló amazon komor históriáját elbeszélő szimfonikus költemény. A sorozat negyedik darabja:   Cseh erdőkön és mezőkön , ismét honi táj szépségeit festi: a természet idilljét falusi mulatság népi dalaival és táncaival élénkíti. Az utolsó két szimfonikus költemény,   Tábor   és Blaník egyazon tárgykörből ...

Ludwig van Beethoven (1770-1827): Für Elise, WoO 59 Ez a rövid zongoradarab hihetetlen népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy már a kezdő fokon zongorázni tanulók számára is elérhető és ilyen módon csaknem valamennyi közkézen forgó zongorapedagógiai gyűjteményben helyet kapott. A mű tulajdonképpen bagatell , a-moll hangnemben. A kompozíció dátumát (1810) pontosan meghatározza a kézirat ajánlása: "Für Elise am 27. April zur Erinnerung von L. v. Bthvn." (Elise számára megemlékezésül Beethoventől). Ezt a dedikációt azonban   Max Unger   kétségbe vonja: Szerinte Therese Malfatti lehetett a lírai hangú kompozíció címzettje és a kézirat valójában "Für Therese ..." értelemmel olvasandó. A mű előadásának technikai problémamentessége a hangversenyző művészeket kevéssé vonzza. Csak a legnagyobbak nem találják méltatlannak a Für Elise megszólaltatását: Dohnányi Ernő felejthetetlen ráadásszáma volt. Forrás: Pándi Marianne, Hangversenykalauz

Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája (Die Legende von der heiligen Elisabeth) Liszt, a hívő katolikus, aki felvette a ferencesek harmadik rendjét és élete utolsó szakaszában "Liszt abbé" volt, igen sok szempontból jelentős alakja az egyházi zene egész történetének. Legfőbb célja az volt, hogy a romantika zenedrámai elveit, bizonyos szempontból Wagner reformjait átvigye a musica sacra területére. Új formát adott az oratóriumnak, mivel bevonta a műfaj kifejezőeszközei közé a korabeli opera új vívmányait, másrészt pedig mindezzel új lendületet adott az ekkortájt erős dekadenciában levő oratórium-műfajnak.   A legenda első kompozíciós tervei 1858-ra mutatnak vissza. 1862-ben fejezte be a mester a művet, bemutatójára pedig 1865-ben került sor a budapesti Vigadóban, Liszt vezényletével és a Liszt által alapított Nemzeti Zenede negyedszázados évfordulójának ünnepségein. A Szent Erzsébetben találkozunk először azzal a jelenséggel, hogy az oratórium műfajában megjelennek a...